Mielőtt őseink véglegesen letelepedtek és elkezdték megművelni a földet, élelmük nagy részét gyűjtögetéssel és vadászattal szerezték be. A gyűjtögetés és a vadászat több százezer éven át az emberi közösségek alapvető túlélési módja volt. Ma az élelmiszer-ellátás uralkodó módja – a földművelés és az állattenyésztés – csupán néhány ezer éves. Így mindannyiunk génjeiben ott rejlik a gyűjtögető múlt. Ez késztet minket arra, hogy gyűjtsünk és gyűjtögessünk dolgokat. A mai társadalomban a gyűjtögetés, a tárolással (ami a földművelő kor vívmánya) párosulva, elsősorban az anyagi javak fogyasztói gyűjtögetésében, felhalmozásában és halmozásában nyilvánul meg. Ezt a veleszületett adottságot azonban gyógynövénygyűjtésre is felhasználhatjuk.
Gyógynövénygyűjtéshez elsősorban tudásra, akaratra és örömre van szükségünk; valamint néhány apró eszközre és felszerelésre. Mielőtt nekilátunk a gyűjtésnek, jól kell ismernünk a gyógynövényeket. A növények hasznosságáról, gyógyhatásáról és mérgező voltáról szóló tudás a múltban szóban, a helyi közösségeken belül, nemzedékről nemzedékre öröklődött. Őseink az állatok megfigyelésével, kísérletezéssel és ösztöneik követésével jöttek rá, mely növények hasznosak és melyek károsak számunkra. Az a tudás, amely hasznosnak és jónak bizonyult, évezredeken át fennmaradt. Az írás feltalálásával ez a tudás rögzítésre került, és az írott történelem során a növények hasznosságáról szóló feljegyzések nagyon gyakoriak. Ma számos gyógynövénykönyvben és számtalan internetes oldalon megtalálható. Mivel növényeink között vannak nagyon mérgezőek, a megbízható azonosítás elengedhetetlen. A legegyszerűbb és legmegbízhatóbb, ha valakitől tanuljuk meg az azonosítást, aki már ismeri a növényeket. Ha nincs erre lehetőségünk, megpróbálhatjuk a növényeket növényhatározó kulcsok segítségével azonosítani. Mivel a jó határozókönyvek meglehetősen szakmai nyelven íródtak, sikeres használatukhoz botanikai előismeretek szükségesek. Szinte az összes ismert, Szlovénia területén növő növény megtalálható a ‘Mala flora Slovenije – ključ za določanje praprotnic in semenk’ című könyvben. Miután megbízhatóan azonosítottuk a növényeket, gyógyhatásaikról számos gyógynövénykönyv egyikéből tájékozódhatunk.
Mit és mikor gyűjtsünk?
A növények megjelenési formájuk és ökológiai tulajdonságaik szerint nagyon sokfélék. Ugyanígy sokfélék a növények azon részei is, amelyek hasznos összetevőket tartalmaznak. Gyűjthetünk virágokat, leveleket, egész növényeket, gyökereket, kérget, terméseket, magvakat, gyantát, pollent és növényi nedvet. A gyűjtés megfelelő ideje és módja a növények fejlődésétől, az évszaktól, a napszaktól és az időjárástól függ. Minden részhez, kivéve a gyökereket, egyes terméseket és a nedvet, a szép, száraz időjárás a gyűjtés idején feltétel ahhoz, hogy sikeresen megszáríthassuk őket. A virágokat akkor gyűjtjük, amikor teljesen kinyíltak, a leveleket, amikor szépen zöldek, az egész növényt közvetlenül virágzás előtt, a kérget akkor, amikor tavasszal megindul a nedvkeringés alatta – ekkor gyűjtjük a fák nedvét is –, a terméseket és magvakat teljes érettségükben szedjük, a pollent virágzás idején, a gyökereket pedig akkor, amikor a növények föld feletti része elpusztul vagy még nem hajt ki (késő ősszel és kora tavasszal).
Hol gyűjtsünk?
Mielőtt elindulunk gyógynövényt gyűjteni, jó, ha tudjuk, milyen termőhelyeken élnek az egyes növényfajok. Némelyek csak az alföldeken, mások csak a hegyekben nőnek. Némelyek a nedves, mocsaras területeket kedvelik, pl. a fekete nadálytő, a gyógyhatású spárga, a réti legyezőfű, a vérfű, mások a napos és száraz helyeket, pl. a kakukkfű, az oregánó. Megint mások csak bizonyos kőzetalapon nőnek, vagy csak bizonyos talaj-pH felel meg nekik: az áfonya, a fekete áfonya és a szívgyökér savanyú talajon él, míg a som, a palástfű, a medvehagyma inkább a meszes talajon lévő lúgosabb talajt kedveli. A növények ökológiájáról szerzett tudás segít abban, hogy könnyebben előre jelezzük, hol találunk bizonyos növényeket. Hasonló a helyzet a legtöbb gombánkkal. A gombászok tudják, hogy bizonyos gombák csak bizonyos fák alatt nőnek, és gombakereséskor először ezeket a fákat keresik. Az pedig magától értetődő, hogy a gyógynövénygyűjtő helyeknek egészségesnek kell lenniük. A szennyezett termőhelyekről származó beteg növények nem segíthetnek rajtunk.
Gyűjtőeszközök
Amikor növényeket gyűjtünk, a lábbelink és ruházatunk legyen az évszaknak és a terepnek megfelelő. Virágok, gyógynövények vagy levelek gyűjtéséhez fonott kosarak alkalmasak, használhatunk papír- vagy vászonzsákokat, műanyagot ne. A gyógynövényeket kézzel szedjük, vagy kerti ollóval és késsel segítünk magunkon. Gyökerek kiásásához használjunk ásót, villát vagy kapát. Ha egyszerre több különböző gyógynövényt gyűjtünk, különítsük el őket úgy, hogy mindegyiket külön papírzacskóba tesszük, a zacskókat pedig a kosárba rakjuk. Ügyeljünk arra, hogy a növényeket ne nyomjuk össze és ne gyűrjük meg a kosárban. Néha már a gyűjtés helyszínén érdemes feljegyezni, hol és mit gyűjtöttünk, hogy később ne legyen gond a növények azonosításával. Ezért legyen nálunk papírcetli és toll. A gyógynövénygyűjtők védjegye, a szalmakalap pedig nagyon jól jön a forró nyári napokon.
A cikk egy projekt keretében készült, amelyet az MKGP és az EU finanszíroz a Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapból. A projekt a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program 3. nyilvános pályázati felhívásának 16.9. alintézkedése keretében valósul meg – Támogatás a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásához az egészségügyi ellátással, a társadalmi befogadással, a közösség által támogatott mezőgazdasággal, valamint a környezeti és élelmiszer-oktatással kapcsolatos tevékenységekbe (2021).
Többet megtudhatsz a projektről és a projekt keretében zajló tevékenységekről ezen a linken.
