Makrobios Panonija: Milyen jelenleg az ökológiai gazdálkodás helyzete Muravidéken? Hogyan változott az ökológiai gazdák száma vagy aránya az elmúlt öt-tíz évben?
Sonja Bertalanič: Ahogy a fenti táblázatból és grafikonokból látható, az ökológiai gazdaságok száma Muravidéken 2010 és 2020 között meglehetősen egyenletesen növekedett. Nagyobb ugrás 2014 és 2016 között volt. Jelenleg az utóbbi években az ökológiai gazdaságok száma Muravidéken 250 körül mozog. 2020 után nem tapasztalható nagyobb ugrás vagy növekedés az ökológiai gazdaságok számában, annak ellenére, hogy százalékosan Szlovénia végén vagyunk.
Makrobios Panonija: Hogyan változott (ha egyáltalán) az utóbbi években a helyi gazdák hozzáállása az ökológiai termeléshez/feldolgozáshoz? Mik a legnagyobb rendszerszintű problémák az ökológiai gazdálkodásban, és milyen problémákkal szembesülnek leggyakrabban az egyes ökológiai gazdák? Mire lenne szükségük a gazdáknak ahhoz, hogy többen átálljanak az ökológiai és/vagy biodinamikus gazdálkodásra?
Sonja Bertalanič: Tehát a táblázatokból és grafikonokból látható adatok alapján exponenciális növekedést látunk 2015-ig, majd csökkenő és stagnáló trend következett be. Arra következtetünk, hogy 2015 után lelassult az ökológiai gazdálkodásba való belépés növekedése az akkori támogatási politika kedvezőtlensége miatt (azaz a kifizetések mértéke a KOPOP program javára billent). Ebben az időszakban szintén megfigyelhető a gazdaságok kilépési trendje az ökológiai ellenőrzésből, ezt a már említett problémának és az ökológiai termelésben a horizontális és vertikális piaci kapcsolatok hiányának tulajdonítjuk. Az ökológiai gazdálkodás iránti érdeklődés csökkenésével és a kilépésekkel egyidejűleg felhívtuk erre a KGZS vezetőségének, valamint az MKGP képviselőinek figyelmét. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben még jobban igyekszünk, és a biodinamikus tanácsadást is bevontuk, nem tapasztalható növekedés az ökológiai gazdaságok bevonásában. Ezt az okot az ökológiai gazdálkodás nem ösztönző üzleti környezetének tulajdonítjuk.
Példa: az elsődleges termék 10%-kal magasabb értékű, a végső termék – a piacon pedig 100%-kal magasabb értékű.
Muravidék egyik sajátossága a földterületek szerkezete, mivel csak 30% állandó gyepterületünk és 70% szántó és egyéb művelhető területünk van. A tanácsadás ennek megfelelően igényesebb (technológiák, stb.).
Mindenképpen nagyobb pénzügyi ösztönzőkre lenne szükség azon gazdák számára, akik az ökológiai gazdálkodásra való átállás mellett döntenének, különösen a biodinamikus gazdálkodásra, amely ismert arról, hogy a lehető legmagasabb minőségű élelmiszert termeli, különösen ami az élelmiszer vitalitását illeti. Természetesen rendkívül fontos az ökológiai és biodinamikus területen nyújtott szakmai tanácsadás megerősítése is. Olyan tanácsadókra van szükségünk, akik valóban értenek az ökológiai és biodinamikus gazdálkodáshoz, és ki is állnak mellette, élik ezt, belsővé teszik. Aztán ezzel egyidejűleg fontos lenne az is, hogy az állam gondoskodjon az emberek tájékoztatásáról az ökológiai és biodinamikus termesztésű élelmiszerek egészségre gyakorolt jelentőségéről, mind megelőzési, mind gyógyítási szempontból. Az ilyen módon termesztett élelmiszereket további támogatásban kellene részesíteni a közintézményekben (iskolák, óvodák, kórházak, idősotthonok), hogy árban ne térjenek el a többi élelmiszertől, és természetesen prioritási listára kellene helyezni őket. Az ökológiai és biodinamikus gazdaságokat, amelyek ezt az élelmiszert termelik, további jutalomban kellene részesíteni erőfeszítéseikért és a Földön való élet minőségének javításához való pozitív hozzájárulásukért. Tehát, ha összegezzük, az államnak gondoskodnia kellene arról, hogy ez az élelmiszer mindenki számára elérhető legyen, és ugyanakkor mindenkit, aki termeli, további jutalomban kellene részesíteni.
Példaként vehetjük a világ legnagyobb biodinamikus birtokát, a SEKEM-et Egyiptomban, ahol biodinamikus módszerekkel sikerült életre kelteniük több ezer hektár sivatagot, amelyeken most sokféle növényt termesztenek. A gazdákat ott jutalmazzák a biodinamikus termelési módért. A SEKEM valójában egy fogalom Egyiptomban, mint egy állam az államban, amely valóban nagy pozitív hírnévnek örvend. Biodinamikus termékeik árai náluk megegyeznek a hagyományosokkal vagy akár alacsonyabbak is, hogy mindenki megengedhesse magának. Az emberek először ilyen élelmiszert vásárolnak, ami ösztönzi a gazdákat az ilyen típusú termelésre. A termelés közötti különbséget (nálunk hektáronkénti támogatás) a gazdáknak az úgynevezett „Környezetvédelmi Alapból” fedezik, amely a világtőzsdén jegyzett. Tudományosan bizonyított ugyanis, hogy csak a biodinamikus gazdálkodás járul hozzá az éghajlatváltozás enyhítéséhez és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezért megfelelően jutalmazzák is őket.
Tehát Európában, illetve a világon is ki kellene fejleszteni egy „Kártérítési Alapot”, amelybe azok fizetnének, akik jobban pusztítják a földet, és azokat finanszíroznák, akik ezt kevésbé vagy egyáltalán nem teszik. Az az állítás, hogy éheznénk, ha ilyen módon dolgoznánk, egyáltalán nem állja meg a helyét.
A SEKEM tervei szerint 2028-ig 250 000 gazdaságot vonnak be az ökológiai, illetve biodinamikus gazdálkodásba, vagyis Egyiptom összes gazdaságának negyedét, ami mérföldkő lenne egymillió gazdaság ökológiai, illetve biodinamikus gazdálkodásra való átállításához 2058-ig. A látottak alapján hiszem, hogy sikerülni fog nekik. Mi a helyzet Szlovéniával, válhatna-e az Alpok alatti paradicsommá?
Makrobios Panonija: Milyennek látod a helyi döntéshozók (önkormányzatok, polgármesterek, önkormányzati tanácsok) hozzáállását az egészséges, helyben termelt élelmiszerekhez? Elég figyelmet szentelnek ennek? Vagy ez olyasmi, amit először állami szinten (kormány, mezőgazdasági minisztérium) kellene jobban szabályozni vagy prioritizálni, hogy aztán átkerüljön a helyi környezetbe?
Sonja Bertalanič: Az egészséges, helyben termelt élelmiszerekhez való hozzáállás szinte nem létezik, tehát közel sem szentelnek ennek elég figyelmet – legalábbis Muravidéken ez a helyzet. Ezt feltétlenül először állami szinten kellene rendezni, majd helyi, önkormányzati szinten is – tulajdonképpen az egész rendszert, az államot, minden minisztériumot aktívan be kellene vonni ebbe. Ez lehetne prioritás nemzeti szinten – természetesen pénzügyi szempontból is.
Makrobios Panonija: Hogyan értelmezed a "fenntartható táplálkozást vidéken", mire gondolsz, amikor ezt hallod/olvasod? Számodra mik a helyi környezetben a fenntartható élelmiszer-lánc fő jellemzői / alapjai?
Sonja Bertalanič: A „fenntartható” fogalmát nagyon szépen elmagyarázhatjuk a biodinamikában a gazdaság egyediségének példáján. Minden biodinamikus gazdaság vagy kert egy holisztikus élő szervezet. Ez a szervezet számos egymástól függő elemből áll, mint például: mezők, erdők, növények, állatok, talaj, komposzt, emberek és a hely szelleme. A biodinamikusok ugyanis arra törekednek, hogy meghallgassák a tájat, a természetet, és megpróbálják a lehető legjobban megérezni, mi lenne a legjobb, ami rajta létrejöhetne és sikeresen növekedhetne. A gazdaság kreatív fejlesztése egyedi egyéniségként, figyelembe véve annak minden minőségét és jellemzőjét, valamint a természeti adottságokkal és erőkkel összhangban történő gondozás és munka a biodinamikus gazdálkodás kulcsa.
Az éves és évelő zöldségek, gyógynövények, virágok, bogyós gyümölcsök, gyümölcsök, diófélék, gabonák, legelők, takarmányok, őshonos növények és sövények hozzájárulhatnak a növényi sokféleséghez, és erősíthetik a gazdaság szervezetének egészségét és ellenálló képességét. A háziállatok sokfélesége is hasznos, mivel minden állatfaj más kapcsolatot hoz a földdel és egyedi trágyaminőséget. A biodinamikus gazdaságok és kertek úgy működnek, hogy tudatos, élő kölcsönös kapcsolatokon keresztül összekapcsolják a növényeket, állatokat és a talajt a minket körülvevő élettel. Ily módon megőrzik az egyensúlyt, amely elengedhetetlen a gazdaság minden szervének, illetve az egésznek a jó és minőségi túléléséhez.
A biodinamikus növények élő talajban nőnek, ami minőségi egészséget és táplálékot biztosít a növényeknek. Ez utóbbi műtrágyákkal vagy hidropónikus termesztéssel nem érhető el. A biodinamikus gazdaságok arra törekednek, hogy saját talajtermékenységet hozzanak létre komposztálással, állatok bevonásával, mulcsozással és vetésforgóval. A komposztálás harmóniát teremt az állati trágya, a növényi anyagok és a föld között. Ez a harmónia a gazdaság mint szervezet erős erő- és termékenységi forrásában eredményez. Az állati sokféleség bevonása segít a tápanyagok megújításában és olyan trágyát biztosít, amely táplálja a talajt. A változatos takarónövények szintén hozzájárulnak a gazdaság talajának termékenységéhez, mivel így elegendő oxigént és nitrogént biztosítanak, és ily módon táplálják és megőrzik a talaj, illetve a termőföld életét. A vetésforgó segít egyensúlyba hozni minden termény igényeit, és lehetővé teszi a változatos kreatív kifejezést a talajban. Összességében ezek a gyakorlatok csökkentik és megszüntetik a műtrágyák szükségességét, és lehetővé teszik, hogy a gazdaság kiegyensúlyozott és jól ellenálló legyen.
A biodinamikus komposztot hat preparátum használatával erősítik és élénkítik: cickafark, kamilla, csalán, tölgyfakéreg, pitypang és macskagyökér. Mindegyik gyógynövényt egyedi eljárással alakítják át, amely kapcsolatba hozza az állatvilággal, a földdel és az éves ciklusokkal.
A biodinamika lényegében a legtökéletesebb fenntartható rendszer, amelynek nincsenek hiányosságai, és összhangban van az élő és élettelen természettel, a környezettel, az univerzummal.
Makrobios Panonija: Hogyan magyaráznád el röviden az ökológiai és a biodinamikus gazdálkodás közötti különbségeket? Igaz-e, hogy körülbelül akkora a különbség köztük, mint a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás között? Melyek tehát a fő jellemzők és különbségek a termés (minősége és mennyisége), a művelt terület és a tágabb környezet (környezet), valamint a befektetett input (idő, energia, gépesítés) szempontjából?
Sonja Bertalanič: A biodinamikus gazdálkodók és kertészek előnyben részesítik a természetes beporzást, a magfogást és az őshonos állatfajtákat. A biodinamikus gazdaságok arra törekednek, hogy a magokat és az állatállományt a gazdaságon belül szerezzék be, és ahol lehetséges, a szelekciót és a tenyésztést is beépítik a gazdálkodási tevékenységekbe. Ez lehetővé teszi egyedi, helyi viszonyokhoz alkalmazkodott és érzékeny növények és állatok kifejlesztését. Ezek a növények és állatok kiváló tápértékkel és kiváló, gazdag ízzel rendelkeznek. Ellenállóak a kártevőkkel és betegségekkel szemben.
A biodinamikus gazdálkodók úgy gondoskodnak a háziállatokról, hogy támogatják egészségüket és természetük teljes kifejeződését. Az állatok olyan takarmányt kapnak, amely megfelelő az emésztőrendszerük számára, és soha nem etetik őket állati melléktermékekkel. A borjak, bárányok és fiókák a csorda tején nőnek fel, nem tejhelyettesítőkön. A tyúkoknak csőrük van, a teheneknek pedig szarvuk, mivel az állat minden részének fontos természetes funkciója van. Minden állat szabadon járhat, hozzáfér a szabadtéri takarmányhoz, és bőséges helye van a szabad mozgáshoz.
A komposztkészítmények mellett a biodinamikában potenciált folyékony permetezőszereket is használnak, amelyek fenntartják a gazdaság és a kert egészségét, vitalitását és érzékenységét. Az 500-as készítmény – szarvasmarhatrágya – használata javítja a talaj élettartamát, valamint a talaj és a növények közötti kapcsolatot. Az 501-es készítmény – szarvasmarha-szilícium – használata növeli a növények immunitását, erősíti a fotoszintézist és gyorsítja az érést. A zsurlótea segít megelőzni a gombás betegségeket és szabályozza a víz elemet a növényekben és a talajban.
Amikor a gazdaságok és kertek nagy növény- és állatfajta-sokféleséget foglalnak magukba, és élőhelyet teremtenek a természetes ragadozóknak, a kártevők és betegségek kevés sikert érnek el. Amikor betegség vagy kártevő jelenik meg, az gyakran a mezőgazdasági szervezet egyensúlyhiányára utal, és a természet módjának tekinthető, amellyel megpróbálja orvosolni az egyensúlyhiányt. A biodinamikus gazdálkodó igyekszik azonosítani az alapvető egyensúlyhiányt, és módszereket találni a jó gyakorlatok adaptálására a mezőgazdasági szervezet egészségének javítása érdekében.
A biodinamikus gazdálkodók és kertészek megfigyelik a Föld, a Nap, a Hold, a csillagok és más bolygók ritmusait és ciklusait, és megpróbálják megérteni azokat a finom módokat, ahogyan a környezet és a tágabb univerzum befolyásolja a növények és állatok növekedését és fejlődését. A biodinamikus naptár támogatja ezt a tudatosságot és megértést azáltal, hogy részletes csillagászati információkat és optimális időpontokat biztosít a vetéshez, átültetéshez, trágyázáshoz, betakarításhoz és a biodinamikus készítmények használatához.
A biodinamika a gazdálkodás és a világban való létezés tudatos, részvételi és felelősségteljes módja, amely gyógyulást hoz a talajnak, a növényeknek, az állatoknak, az embereknek és a bolygónak.
A biodinamikus gazdálkodókat az emberek és a Föld valós szükségleteinek kielégítésére irányuló vágy ösztönzi, ami gyakran túlmutat az élelmiszertermelésen. A legtöbb biodinamikus kezdeményezés hármas megközelítést (ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság) próbál megtestesíteni. Sok biodinamikus szakember világszerte kreatív partnerségekben működik együtt más gazdaságokkal, iskolákkal, egészségügyi és wellness intézményekkel, éttermekkel, szállodákkal, szociális terápiás otthonokkal és más szervezetekkel. A biodinamika tehát a regeneratív mezőgazdaság erős koncepciója, és egyben erős mozgalom az új gondolkodásmódok és gyakorlatok iránt az élet minden élelmiszerrel és földdel kapcsolatos területén.
Makrobios Panonija: Hol látod a legnagyobb potenciált az élelmiszerlánc (további) fenntartható fejlődésére Muravidéken? Ez például a biodinamikus gazdálkodók arányának növelése, oktatási egyesületek, ökológiai szövetkezetek fejlesztése, tanácsadó szolgálatok erősítése, jobb kölcsönös együttműködés vagy a különböző érdekelt felek szervezése, a felsoroltak kombinációja, vagy valami más?
Sonja Bertalanič: Mindenképpen a felsoroltak és az előző válaszokban elmondottak kombinációjában. Egyébként nem csak Muravidék, hanem egész Szlovénia biodinamikus paradicsommá válhatna a Földön, hiszen minden potenciálunk megvan a fejlődéshez ebbe az irányba. Ha a SEKEM-nek Egyiptomban biodinamikus módszerek és megközelítések segítségével sikerült több ezer hektár sivatagot felélesztenie, akkor nekünk is sikerülhet egész Szlovéniát Európa biodinamikus kertjévé alakítani. Ez elképzelhetetlen előnyöket és hasznokat hozna az egész társadalomnak, a természetnek, minden élőlénynek, a környezetnek, …
Makrobios Panonija: Néhány hónappal ezelőtt két helyi általános iskolában tartottál előadást az egészséges táplálkozásról gyerekeknek / iskolásoknak… miért (még inkább) fontos a gyerekek számára, hogy mit esznek? Vannak-e ajánlásaid az iskolai menzákra vagy a szülőknek, akik otthon főznek gyermekeiknek?
Sonja Bertalanič: Mivel a gyerekek nőnek, fejlődnek – nemcsak testileg, hanem szellemileg is –, sok energiát használnak fel játékra, tanulásra, mozgásra, … ezért még fontosabb, hogy milyen ételeket esznek. Ez építi fel őket, és teremti meg az alapokat a további egészséges és erős pszicho-fizikai fejlődéshez. Ahogy Dr. Rudolf Steiner, a biodinamika, a Waldorf-pedagógia, az antropozófia megalapítója mondta, … az étel az ember akaratának erősítésére is hatással van. Manapság láthatjuk, hogy a társadalom azonnal apátiássá, érdektelenné, akaratlanná válik, ami többek között a nem-vitális, elszegényedett, halott, mérgező ételek fogyasztásának is tulajdonítható, amelyek a boltok polcain kaphatók. Ez az étel valódi táplálkozási, nutritív és vitális érték nélkül való, többé-kevésbé halott és mérgező az egész szervezetünk számára. Ezzel szemben a biodinamikusan előállított élelmiszer tele van életerővel, vitális energiával, ami természetesen pozitívan tükröződik az ilyen módon előállított élelmiszert fogyasztó emberek egészségén és közérzetén. A különbség valóban hatalmas és érezhető. Mindenkinek, akinek van saját kertje, lényegében már gyermekkorától kezdve részt kellene vennie az egészséges élelmiszertermelésben, és ezt a tudást feltétlenül át kellene adni nemzedékről nemzedékre. Erről nagymértékben az iskoláknak és más közintézményeknek is gondoskodniuk kellene, mivel az egészséges, vitális önellátás alapvető fontosságú a túléléshez, valamint az egyén és a társadalom életminőségének emeléséhez és megőrzéséhez. És ezt maximálisan támogatnia kellene az államnak.
Makrobios Panonija: Végezetül még egy kérdés: ki tudnál emelni egy dolgot, ami miatt optimista vagy, és egyet, ami miatt pesszimista a muravidéki és/vagy szlovéniai fenntartható élelmiszerlánc további fejlődésével kapcsolatban?
Sonja Bertalanič: Jelenleg a biodinamikus termelési módszerek bevezetésének kísérleti fázisában vagyunk Muravidéken. Ahogy már említettem, a biodinamika holisztikus regeneratív megoldásokat kínál a jövőre nézve, és egyben a legrégebbi ökológiai gazdálkodási forma, amely nagyon pozitív, átfogó eredményeket mutat, és amelyet az első helyre kellene helyeznünk. Végül is tudományosan is bizonyított, hogy a biodinamika a legmagasabb minőségű élelmiszert termeli, és egyben tudatos, részvételi és felelősségteljes gazdálkodási és életmód a világban, amely gyógyulást hoz a talajnak, a növényeknek, az állatoknak, az embereknek és a bolygónak. Minden egyedi és önellátó mezőgazdasági szervezet nagylelkűen hozzájárul a környező közösség és az egész élő Föld ökológiai, gazdasági, társadalmi és spirituális vitalitásához. Mivel kis mezőgazdasági területekkel rendelkező ország vagyunk, még inkább hangsúlyt kellene fektetnünk a lehető legmagasabb minőségű élelmiszer előállítására, valamint a változatos történetek fejlesztésére és összekapcsolására az egészséges életmód és a sokszínűség holisztikus, fenntartható megközelítésével. A biodinamikus termelés elveinek figyelembevételével biztosíthatjuk és teljesíthetjük az összes stratégiai célt a talaj termékenységének megőrzése, illetve a talaj termékenységét veszélyeztető összes tényező tekintetében, és egyidejűleg gondoskodunk a fenntartható gazdálkodásról a lehető legszélesebb bio-körforgásos gazdasági értelemben. Például, ha az ember minőségi élelmiszert fogyaszt, nem kell annyit ennie mennyiségileg, mint ha rossz minőségű és tápanyagban szegény élelmiszert fogyaszt. Egy minőségi étkezés elfogyasztásakor a mennyiség szó szerint megfeleződik. A mérleg minden szempontból (gazdasági, táplálkozási, bio-körforgásos gazdasági…) a minőség, és nem a mennyiség oldalára billen.
Arra is törekszünk, hogy megszervezzük az ökológiai termékek felvásárlását, valamint az ökológiai gazdálkodók alapanyagokkal, köztük ökológiai vetőmagokkal való ellátását. Rendkívül fontos lenne az ökológiai és őshonos vetőmagfajták termesztése Szlovéniában is, hogy ellátási-felvásárlási láncot hozhassunk létre. Létrehoztuk a Pomurje Rodna Gruda Ökológiai Gazdálkodók Egyesületét és a Pomurje Ökológiai Szövetkezetet, éppen azzal a céllal, hogy az ökológiai és biodinamikus mezőgazdaság területén végzett tevékenység még jobban megerősödjön és bővüljön, és főleg, hogy rövid helyi ellátási láncokat hozzunk létre, hogy az ökológiai és biodinamikus gazdálkodók jobban összekapcsolódjanak, együttműködjenek, segítsék egymást, és így megkönnyítsék a munkát és növeljék a bevételeiket. Remélem, hogy erőfeszítéseinket a teljes társadalom és minden érdekelt fél meghallgatása és aktivizálása jutalmazza majd ebben az irányban, mert csak így lehetünk sikeresek az ötletek fejlesztésében és a kívánt irányba történő terjesztésében.
Mindez azonban mindig rengeteg kihívást és negatív tapasztalatot is magával vonz az út során. Mindig adódhat valahol hiba, és nem valósul meg a kitűzött cél.
A projekt társfinanszírozója:
A jelen dokumentumban bemutatott véleményekért kizárólag a dokumentum szerzői felelősek, és nem feltétlenül tükrözik a Környezetvédelmi, Klíma- és Energiaügyi Minisztérium vagy az Eko sklad j.s. álláspontját.
