A Szlovén Erdészeti Intézet, mint vezető partner, sikeresen lezárja a hároméves EIP projektet, „Sövények mint a biológiai sokféleség támogatása, a szlovén vidék hagyományos és eltűnő kulturális mintázatának megőrzése, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítása” címmel, amely 2021 májusától 2024 májusáig tart. A „Sövények” projekt célja elsősorban az érintett gazdaságok, szakemberek és a szélesebb nyilvánosság tudatosítása és oktatása volt a sövények tájban betöltött szerepéről, valamint fenntartásuk és helyreállításuk módszereinek fejlesztése.
A sövények, amelyeket különböző növények sávjaiként definiálnak, amelyek elválasztják a különböző földhasználatokat vagy tulajdonságokat, kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség javításában, a talaj- és vízvédelmében, valamint a vadon élő állatok menedékének és táplálékának biztosításában. Innovatív megközelítést alkalmazva, amely magában foglalja az őshonos fa- és cserjefajok kombinációját, néha szimbiotikus gombákkal vagy szarvasgombákkal gazdagítva, a projekt nemcsak hozzájárul a sövények ökoszisztéma-funkcióinak megőrzéséhez és javításához, hanem növeli e területek gazdasági potenciálját is.
A „Sövények” projekt fontos lépés a sövények újrafelfedezése és megbecsülése felé, mint a szlovén mezőgazdasági és kulturális táj kulcsfontosságú elemei. Tevékenységeinkkel bebizonyítottuk, hogy a sövények ismét elfoglalhatják helyüket a tájban, nemcsak ökológiai folyosóként vagy biológiai szűrőként, hanem fontos gazdasági forrásként a gazdálkodók számára, valamint oktatási és együttműködési térként a különböző érdekelt felek között.
A PROJEKT GYAKORLATI TESZTJÉNEK VÉGREHAJTÁSA, EREDMÉNYEK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
A „Sövények” projekt gyakorlati tesztje több fázison keresztül zajlott, amelyek magukban foglalták a terepkutatásokat, a növények kiválasztását és ültetését, az ökoszisztéma-szolgáltatások létrehozását és értékelését, valamint a végrehajtott intézkedések helyi biológiai sokféleségre és tájszerkezetre gyakorolt hatásának hosszú távú nyomon követését. Minden tevékenységet azzal a céllal terveztek és hajtottak végre, hogy javítsák a sövények ökoszisztéma-folyosóként való funkcionalitását, javítsák az élőhelyi feltételeket és növeljék a biodiverzitást.
A gyakorlati tesztet egy kutatási-elemzési fázissal kezdtük, amely magában foglalta a kezdeti állapot terepi felméréseit, a biodiverzitás részletesebb nyomon követését, valamint a fajgazdagság értékelését mind a hat partnergazdaságban. E fázisból származó bemeneti adatok alapján véglegesítettük az ültetésre alkalmas fajok listáját. A sövények létrehozásának modelljének kialakítása és térbeli elhelyezése során folyamatosan kommunikáltunk az összes érintett gazdálkodóval, mivel szerepük kulcsfontosságú volt a gyakorlati teszt végrehajtásában. Fontos volt, hogy az ültetések tervezésekor figyelembe vettük a terület sajátosságait és az egyes mezőgazdasági gazdaságok fejlesztési igényeit. Sikeresen biztosítottuk az összes szükséges ültetési anyagot (jelölőkarók, karók, védőhálók, trágya, védőszerek, …), a csemetéket pedig a projektpartnerek saját forrásaiból finanszírozták. Az ültetés előtt bizonyos gazdaságokban elő kellett készíteni a terepet, valamint helyreállítási és földmunkákat kellett végezni. Összesen több mint 700 fa- és cserjefajta csemetéjét ültették el mind a hat mezőgazdasági gazdaságban, mint például bodza, berkenye, nyír, cseresznye, fekete ribizli, som, galagonya, alma, madárberkenye, gesztenye, mogyoró, szeder, házi berkenye, szilva, csipkebogyó és napraforgó. Minden mogyoró és nyír csemetéhez szarvasgomba spórákat is adtak. Bizonyos részeken a sövényekbe kezdetben napraforgót vetettek a talaj minőségének és a biodiverzitásnak javítása, a csupasz talaj védelme, valamint az invazív fajok növekedésének korlátozására tett kísérlet céljából.
A sövények ültetését előkészített területeken, optimális időben végezték el. A földrajzi elhelyezkedések sokfélesége és az egyes mezőgazdasági gazdaságok sajátosságai miatt az intézkedéseket a specifikus igényekhez igazították. Az idegen és invazív fa- és gyógynövényfajok gondos eltávolításával elértük a sövények kívánt természetes összetételét, ami hozzájárult a biodiverzitás és a táj egyéb funkcióinak javításához, beleértve az esztétikai, társadalmi és ökológiai funkciókat is. Nyáron, amikor különösen szárazak a körülmények, a csemeték gondozása kulcsfontosságú volt, mivel az időjárási viszonyok gyorsan károsíthatták volna őket, mielőtt jól meggyökereztek volna. Fontos volt a vadállatok elleni védelem is, amelyek a sövényekben gazdag táplálékforrást találnak. A védelmi és termesztési munkák magukban foglalták a csemeték alapos és tervezett gondozását, beleértve a rendszeres metszést, öntözést és a kiszáradás, valamint a rágás elleni védelmet. Minden feladatot gondosan megterveztek, ami az ültetések magas sikerességében is megmutatkozik, mivel a csemeték több mint 90%-a sikeresen meggyökerezett, a kiszáradt vagy elpusztult növények kisebb számát pedig azonnal új ültetésekkel pótoltuk.
A sövényeken végzett munkával mintaszerű, tartós parcellákat szeretnénk létrehozni, amelyek jó gyakorlatok példáiként szolgálnának. Ezért fontos, hogy a projekt befejezése után is figyelmet fordítsunk a csemetékre, és elvégezzük a szükséges gondozási intézkedéseket (különösen a tisztítást).
Az a terület, ahol a „Sövények” projekt gyakorlati tesztjének keretében a munkálatokat végezték, elkezdte felvenni a szlovén táj jellegzetes képét. Az őshonos gyümölcstermő és mézelő fajok bevonásával növeltük a sövények biológiai sokféleségét. A jövőbeli fejlesztési fázisokban a sövényekben lévő élelmiszer
elérhetőségének növekedését és esztétikai értékük javulását várjuk. A megmunkált sövényfelületek kísérleti területekként szolgálnak, ahol értékes ismereteket szerzünk a sövényekben alkalmazott intézkedésekről, a sövények állat- és növényvilágának fajgazdagságáról, az ember sövényekhez való viszonyáról és a kezelésükre vonatkozó irányelvek kialakításáról.
A javasolt megoldások, amelyek magukban foglalják az élőhely természetes adottságainak és a természetes növényi összetétel kihasználását, a mi adaptált intézkedéseinkkel együtt megerősítik, hogy a „Sövények” projektet jól megterveztük és sikeresen átültettük a gyakorlatba. A projekt során különböző módokon osztottuk meg tudásunkat és tapasztalatainkat, ahol fontos szerepet játszott a mezőgazdasági gazdaságok képzési programja és a tudás gyakorlatba való átültetése. A tanácsadó és kutatóintézetek, valamint a mezőgazdasági gazdaságok közötti együttműködés rendkívül sikeresnek bizonyult, mivel a gazdálkodók konkrét és szakmai útmutatást kaptak, ami nagyobb motivációra ösztönözte őket az együttműködésre, az önálló kezdeményezésre és a minőségi munkavégzésre. A várható gazdasági előnyök közé tartozik a táj esztétikai megjelenésének javulása, az ökoszisztéma megőrzése, a mezőgazdasági táj javítása (különösen az idegen és invazív fajok hatásának csökkentése), a biodiverzitás növelése és a termékek szélesebb kínálata, mint például a sövények gyümölcsei, méz és az ezekből a gyümölcsökből készült termékek.
A „Sövények” projektbe bevezetett fajok hatásai jelenleg még nem jelentősek, de a végrehajtott gyakorlati tesztek alapot teremtenek a jövőbeli fejlődéshez. Észrevehető változások vannak a természetes növénytársulások helyreállításában, amelyek az invazív és idegen fajok eltávolításának következményei, amelyek gyakran allergének is. Várhatóan a hosszú távú hatások a gazdagabb biodiverzitásban, a sövények javult esztétikai funkciójában és a madarak, rovarok és vadon élő állatok jobb élőhelyeiben mutatkoznak meg. A sövények méhlegelőként és a vadon élő beporzók táplálékforrásaként is szolgálnak majd. Érdemes madárodúkat elhelyezni a sövényekben és megőrizni az élőhelyi fákat, ami tovább hozzájárul a természeti erőforrások védelméhez. Ez a projekt így hozzájárul az élőhelytípusok javításához a Natura 2000 területek kezelési programjával összhangban, a 2015-2020-as időszakra vonatkozóan. A projektben részt vevő partnergazdaság Natura 2000 területen található, ami hangsúlyozza kulcsfontosságú szerepét a biológiai sokféleség és a természetes élőhelyek megőrzésében.
A „Sövények” projekt jelentős hatással van a vízkészletek minőségének javítására és a talajerózió csökkentésére is. A biodiverzitás növelésével csökkentjük a széleróziót és növeljük a talaj stabilitását. Továbbá, a vízfolyásokkal határos sövények fontos akadályt jelentenek a tápanyagok és mezőgazdasági műtrágyák vízfolyásba való kimosódásában, emellett a sövények fontos elemei a felesleges csapadék visszatartásának. A növénytakaró horizontális és vertikális kiterjesztése javítja az esővíz szűrési képességét, és védi a talajt és a talajvizet. A jól gyökerező növények védik a talajt az eróziótól, és megakadályozzák, hogy a talajrészecskék a vízfolyásokba mosódjanak, hozzájárulva ezzel a talaj megerősítéséhez és a vízfolyások stabilitásához. Emellett árnyékot és hűsölést biztosítanak a forró nyári napokon mind az emberek, mind az állatok számára.
A PROJEKT VÉGREHAJTOTT GYAKORLATI TESZTJÉNEK JELENTŐSÉGE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ENYHÍTÉSÉNEK FÉNYÉBEN
A „Sövények” projekt végrehajtott gyakorlati tesztje szerepet játszik az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésében és az azokhoz való alkalmazkodásban. A projekt keretében a sövények létrehozására és helyreállítására összpontosítottunk, amelyek fontos szerepet játszanak a mikroklimatikus viszonyok javításában, a tiszta és egynemű állományok kialakulásának megakadályozásában, ami hozzájárul a nagyobb biológiai sokféleséghez és genetikai variabilitáshoz.
Az őshonos és gyümölcstermő fajokkal gazdagított sövények növelik a fás szárú növények készletét és ezzel az elhalt biomassza mennyiségét, amely hatékonyan képes megkötni a légköri szén-dioxidot, hozzájárulva ezzel az üvegházhatású gázok csökkentéséhez a légkörben. Ezenkívül a sövényekben lévő növények sokfélesége erősebb és elágazóbb gyökérrendszert biztosít, amely segít stabilizálni a talajt és megakadályozza az eróziót, ami különösen fontos az erős csapadékos és száraz időszakokban.
A fenntartható sövények létrehozása és fenntartása nemcsak javítja a helyi ökoszisztéma-feltételeket, hanem jó gyakorlati példaként is szolgál a földterületek olyan kezelésére, amely összhangban van az Európai Unió éghajlati céljaival és a nemzetközi környezetvédelmi szabványokkal. A „Sövények” projekt eredményeinek rendszeres nyomon követésével és értékelésével a kiválasztott mezőgazdasági gazdaságokban bebizonyítottuk, hogy a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok úgy alakíthatók át, hogy támogassák az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, és egyidejűleg javítsák a gazdálkodók társadalmi-gazdasági feltételeit.
A „Sövények” projekt fényében a végrehajtási modell bemutatja, hogyan járulhatnak hozzá az integrált környezetvédelmi gyakorlatok az ökoszisztémák és a mezőgazdasági gyakorlatok éghajlatváltozással szembeni nagyobb ellenálló képességéhez, és így mintapéldát kínál az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási politikák és a vidék fenntartható fejlődése keretében hozandó további intézkedésekhez.
PROJEKT PARTNERSÉG
Az EIP 16.5 „Sövények mint a biológiai sokféleség támogatása, a szlovén vidék hagyományos és eltűnő kulturális mintázatának megőrzése, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítása” projektet számos partner szoros együttműködésével sikeresen megvalósítottuk: dr. Tine Grebenc (projektvezető, Szlovén Erdészeti Intézet), Ajša Alagić (Szlovén Erdészeti Intézet), Polona Vukovič (Szlovén Erdészeti Intézet), prof. Cvetka Kernel (Postojnai Erdészeti, Faipari és Egészségügyi Középiskola), prof. Tamara Urbančič (Postojnai Erdészeti, Faipari és Egészségügyi Középiskola), Janez Gačnik (Jabolko Intézet), Eva Kobe (Notranjski Regionális Park), Matevž Podjed (Notranjski Regionális Park), Maja Košuta (Notranjski Regionális Park), dr. Benjamin Leskovec (Replika napredne rešitve Kft.), Polona Urh (Replika napredne rešitve Kft.), Darja Korelc (Makrobios Panonija sz.v.t.), Karol Vetrovšek (Vetrovšek Gazdaság), Tadej Udovč (Udovč Gazdaság), Aljaž Bevk (Široko Gazdaság), Jani Frank (Andrejevi Gazdaság) és Marjana Grčman (Grčman Gazdaság). Minden partnernek őszintén köszönjük felbecsülhetetlen hozzájárulásukat és minőségi munkájukat.
A projekt a Szlovén Köztársaság Vidékfejlesztési Programja 2014-2020 M16 Együttműködés intézkedésének keretében valósul meg, a 16.5 alintézkedés 4. nyilvános pályázati felhívásának keretében: Támogatás az éghajlatváltozás enyhítésére vagy az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló közös fellépésekhez, valamint a környezetvédelmi projektekhez és a fenntartható környezetvédelmi gyakorlatokhoz való közös megközelítésekhez. A projektet a Szlovén Köztársaság és az Európai Unió társfinanszírozza a mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból, és 2021. május 25-től 2024. május 24-ig tartó időszakban valósul meg.
További információk: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és RS Vidékfejlesztési Programja.
