MakroBios Panonija: Mikor és hogyan kezdődött a Zrirap Beltinci története?
Zrirap: Szociális vállalkozásunkat 2013 végén fiatalok alapították, akik nem nézték tétlenül a növekvő munkanélküliséget helyi környezetünkben, önkormányzatunk egykori gyöngyszemeinek pusztulását és a környezet hagyományos mezőgazdasággal való tönkretételét.
Egyetemet végzett fiatalok generációja voltunk, munka és tőke nélkül, de rengeteg ötlettel, hogy mit tehetnénk Beltinciben. Emellett munkahelyeket akartunk biztosítani magunknak és a rászoruló csoportoknak is. Ebben az időszakban sok ismerősünk és rokonunk vesztette el állását a Mura textilgyárban, és már csak néhány év hiányzott a nyugdíjig. Senki sem akarta őket alkalmazni, teljesen kimerült emberek voltak, krónikus sérülésekkel az ismétlődő, monoton mozdulatoktól a munkafolyamat során. Ezért megpróbáltunk olyan tevékenységeket találni, amelyek az egész közösség számára hasznosak. Ebből a célból az évekig elhagyatott régi kastélykertészet területén, ahol később mezőgazdasági kombinát is működött, újra létrehoztunk egy kertészetet, kerteket és raktárhelyiséget, Eko-vrt Beltinec (Beltinci Ökokert) közös néven.
MakroBios Panonija: Hogyan zajlott a fejlődésük az elmúlt években, és milyen tevékenységeket foglal magában ma a munkájuk?
Zrirap: Már 2015 tavaszán, a Beltinci Önkormányzattal együttműködve, elindítottuk a Beltinci Ökokert közösségi projektjét a Beltinci központjában található egykori kertészet területén, amely már évek óta használaton kívül volt. A projektet a Gazdasági Fejlesztési és Technológiai Minisztérium az összes pályázó közül egyedüliként választotta ki és társfinanszírozta a 2015-ös Muravidéki Szociális Vállalkozások Ösztönzésére Kiírt Pályázaton. 2016-ban is, partnereinkkel együtt, sikeresen pályáztunk az MGRT állami pályázatán, a „Nyilvános pályázat szociális vállalkozások és ifjúsági szövetkezetek indítására irányuló műveletek kiválasztására 2016-2018 között”, ami a pénzügyi források mellett motivációt és ösztönzést ad a még elkötelezettebb munkához és további tevékenységek fejlesztéséhez a jövőben is. Az Ökokertben ennek eredményeként 2017-ben egy további üvegházat hoztunk létre újrahasznosított anyagokból, két kisebb tavat, oktatótáblákat, padokat a sétálók és turisták pihenésére, és elindítottunk egy új ökológiai kozmetikumgyártó programot is. 2018-ban öntözőrendszert és villamosítást is kiépítettünk. A megszerzett projektek és az Aktív Foglalkoztatási Politika programjai (főként közmunka) révén történő foglalkoztatás mellett a Soča rehabilitációs központ muraszombati egységével is együttműködünk a fogyatékkal élők képzése keretében. Programjaink megvalósítása során intenzíven együttműködünk a Prijlika Foglalkoztatási Központtal, Beltincivel és néhány helyi egyesülettel (Jarica, DPAE), valamint alkalmanként önkéntesek is segítenek nekünk.
Az említett szervezetekkel együttműködve sikeresen létrehozunk egy mintagyümölcs- és gyógynövényültetvényt is, régi gyümölcsfafajtákkal beültetve. Ezzel a módszerrel a kulturális örökség fontos részét őrizzük meg, a fűmagkeverékek és gyógynövénypalánták ültetésével pedig a jövőben gyakorlatilag be szeretnénk mutatni egy jövedelmező és környezetbarát alternatívát a rétek szántófölddé alakítására.
Partnereinkkel és a Beltinci Önkormányzattal együttműködtünk a ZIC II Beltinci – Helyi Akciócsoport a jó emberekért projektben is, amelyet 2018-ban valósítottak meg. A projekt célja az ökológiai mezőgazdaság és a közintézmények helyi ökológiai termékekkel való ellátásának ösztönzése, valamint a tanácsadói és információs szerep mellett az üzleti hálózatépítés is. A projekt keretében egy kisebb üzlet és egy online áruház is létrejött, a co-working tér mellett pedig egy speciális, célzott rész is kialakításra került, amely a polgárok és különböző egyesületek generációk közötti találkozóit szolgálja egy intergenerációs sarok formájában.
2018-ban a ZIC keretében egy foglalkoztatási központ is létrejött a fogyatékkal élők védett munkahelyeken történő foglalkoztatására, amelyen keresztül különböző fokú fogyatékossággal élő személyeket alkalmaznak. A Beltinci Önkormányzattal együttműködve az elmúlt években ötleteket és módszereket dolgoztunk ki a roma közösségünk megsegítésére, és így 2017-ben segítettünk oktatási-információs-képzési konténerek létrehozásában a roma település melletti gyermekek számára.
Segítettünk Beltinci Önkormányzatának a Beltinci Intergenerációs Központ projekt előkészítésében a Helyi Akciócsoport (LAS) pályázata keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó forrásokért. A létrehozott innovatív projektpartnerség keretében Beltinci Önkormányzata felújította vagy korszerűsítette a Beltinci központjában található meglévő épületet, amely eddig a Foglalkoztatási és Oktatási Központ (ZIC) működését szolgálta, és létrehozta a Beltinci Intergenerációs Központot (MGC Beltinci). Az épület megszerzett emeletével 2023-ban további célzott területeket kaptunk a szociális vállalkozási programok és a nem kormányzati szervezetek projektjeinek további fejlesztésére, amelyek célja zöld munkahelyek biztosítása a leginkább rászoruló társadalmi csoportok számára, valamint az ökológiai mezőgazdaság és a közintézmények helyi ökológiai termékekkel való ellátásának ösztönzése. A helyiségek használói így megkapták a tevékenységeik bővítéséhez szükséges további tereket (szárító, natúrkozmetikum-gyártó helyiség, műhely, konyha, csomagoló, raktár, irodák). A helyiségek célzott adaptációjával egyidejűleg további terek biztosítottak az MGC társadalmi részéhez, ahol naponta zajlanak társadalmi, oktatási és kulturális tevékenységek, amelyek a generációk közötti együttműködést célozzák az idősebb és fiatalabb generációk között, a tudás kölcsönös átadását és a kulturális örökség megőrzését.
A munkaerőpiac leginkább rászorulóinak igyekszünk további munkahelyeket, szociális integrációt és szakmai reintegrációt biztosítani. Tevékenységeinkkel társadalmi problémákra keresünk megoldásokat, támogatjuk a társadalmi szolidaritást és az emberek közötti kapcsolatépítést. Előtérbe helyezzük a társadalmi célokat és a helyi környezet igényeit.
Fő tevékenységünk a gyógynövények és zöldségek ökológiai termesztése. Az Ökokert mellett néhány kisebb szántóföldet és egy ökológiai gyümölcsöst is művelünk. Friss és feldolgozott termékeket kínálunk, mint például szörpök, teák, fűszerkeverékek. Különböző oktatási tartalmakat is biztosítunk.
Új, fenntartható zöld munkahelyeket szeretnénk teremteni, felújítani a leromlott épületeket és területeket, ösztönözni a környezetvédelmet, az önellátó ökológiai gazdálkodást és megerősíteni a lakosság rászoruló csoportjait.
MakroBios Panonija: Milyen a helyi lakosok hozzáállása Önökhöz? Kapnak-e ösztönzést/támogatást a helyi döntéshozóktól (pl. önkormányzat), vagy nem ismerik fel az ilyen projektek jelentőségét és potenciálját?
Zrirap: A helyi közösség támogatása nélkül már a kezdetektől fogva nehezen valósíthattuk volna meg terveinket. A helyi lakosok többnyire helyesléssel és szimpátiával fogadtak minket, mivel elkezdtük rendbe tenni Beltinci központjában azt a területet, amely hosszú ideig elhagyatott és elhanyagolt volt. Láttak egy csoport fiatalt, akik a közjóért igyekeztek tenni valamit, így már a kezdetektől jó alapokat fektettünk le. A döntéshozók is támogatták az ügyet, de elég sok energiát kellett fordítanunk arra, hogy elmagyarázzuk nekik az alapvető fogalmakat, mint például a szociális vállalkozás, a rászoruló csoportokkal való munka stb., amelyeket addig nem ismertek. Sikerült elérnünk, hogy a Beltinci önkormányzat éves vállalkozási pályázatában külön tétel szerepeljen a szociális vállalkozások társfinanszírozására. Az önkormányzat vezetőit is sikerült meggyőznünk, hogy együtt pályázzunk megfelelő pályázatokra, és támogattak minket a közmunkák végrehajtásában is stb. Mindenképpen úgy érezzük, hogy tisztában vannak az ilyen projektek jelentőségével és potenciáljával.
MakroBios Panonija: Mit foglal magában a „közösségi kertek” kifejezés, és milyen pozitív hatásai lehetnek a helyi/környező lakosságra?
Zrirap: A Beltinci Ökokertben ingyenes bérbeadás útján biztosítunk kerthelyiséget azoknak az önkormányzatunkban élő háztartásoknak, amelyek nem rendelkeznek megfelelő területtel saját kis kerthez (főként lakótelepi háztartások, bérlakásban élő fiatal családok stb. dominálnak). Gyakran hívnak minket idősebb hölgyek is, hogy szedhetnek-e nálunk bodzát, amiből nálunk elég sok van, hogy maguk készítsenek különböző szörpöket, teákat stb. A Beltinci Ökokertben a teljes földművelés ökológiai módon történik, így ezen „elkötelezettség” révén is ösztönözzük és oktatjuk azokat, akik bármilyen módon együttműködnek velünk ebben az irányban. Az önellátás és a generációk közötti szolidáris együttműködés biztosítása mellett a közösségi kertek számunkra különösen fontosak az oktatás és az egészségesebb, valamint a helyi környezet, az emberek és az állatok számára lényegesen barátságosabb gyakorlatok ösztönzése szempontjából, mint a klasszikus gazdálkodás/kertészkedés.
MakroBios Panonija: Lehet-e a fenntartható termelés és feldolgozás a Muravidék egyik fejlesztési alapja? Hol látnak még esetlegesen kiaknázatlan/fejletlen potenciálokat a helyi környezetben, és hogyan lehetne ezeket hatékonyabban felhasználni?
Zrirap: Mindenképpen. A területek nagyságával nem igazán versenyezhetünk a legnagyobb szereplőkkel, de a termelési módszerrel mindenképpen. Ha meglenne a megfelelő politikai akarat, a Muravidék hosszú távon Szlovénia első teljesen mezőgazdaságilag önellátó régiója lehetne. A kiaknázatlan potenciálok elsősorban a közösségi vízellátásban (öntözés, geotermia) és az üvegházak nagyobb (közös) használatában rejlenek. Tekintettel az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyokra és az aszályok, valamint egyéb időjárási viszontagságok növekvő gyakoriságára, érdemes lenne a további gondolkodást és tervezést ebbe az irányba terelni.
Milyennek látják a Muravidéken az Önökhöz hasonló kezdeményezések helyzetét? Hogyan lehetne ösztönözni a Muravidéken a több közösségi tevékenységet és hasonló projekteket, különösen a fenntartható élelmiszerekkel kapcsolatban?
Zrirap: A Muravidéken a múltban elég sok hasonló kezdeményezés volt, de hosszú távon csak kevesen maradtunk fenn. Az eredeti lelkesedés ugyanis gyorsan ütközik a mindennapok valóságával: a bürokrácia tengerével, ellenőrzésekkel, a megfelelő mezőgazdasági területek hozzáférhetetlenségével (a nagyobb gazdák előnyt élveznek és egyre nagyobb területeket sajátítanak ki), az ökológiai termékek értékesítésének problémájával (nagyobb mennyiségek, ár), valamint a rászoruló csoportokból származó potenciális munkavállalók egyre csökkenő létszámával, akiknek egyre súlyosabb egészségügyi diagnózisaik vannak (különösen a mentális betegségek vannak növekedésben).
Hasonló projektek ösztönzéséhez elsősorban a döntéshozóknak kellene nagyobb szerepet vállalniuk, és megfelelő, az ilyen kezdeményezésekhez lényegesen barátságosabb jogszabályokat kellene elfogadniuk. Mind a legmagasabb állami, mind a helyi szinten. Még nagyobb mértékben kellene ösztönözni a közintézményeket a helyi fenntartható termékek felvásárlására. Az ilyen kezdeményezéseknek maguknak is sokkal jobban össze kellene kapcsolódniuk, közös szövetkezeteket, projekteket és történeteket kellene létrehozniuk egészséges, hosszú távú alapokon, hogy hosszú távon is életképesek és fennmaradók legyenek.
MakroBios Panonija: Mire gondolnak, amikor azt hallják vagy olvassák, hogy „fenntartható élelmiszer vidéken”; mit foglal ez magában az Önök véleménye szerint?
Zrirap: Környezet-, állat- és emberbarát, teljes helyi élelmiszer-termelési/elosztási/értékesítési láncot képzelünk el, mint alternatívát a domináns intenzív mezőgazdasággal szemben.
MakroBios Panonija: Hogyan értelmezik a helyi önellátás és a közös ellátás fogalmait? Relevánsnak tartják-e még ezeket a mai globalizált kereskedelem, a nagy (külföldi) kereskedők és a nagyszámú „elkényeztetett fogyasztó” korában? Ha igen, hogyan lehetne erősíteni ezt a tudatosságot és ennek megfelelően cselekedni?
Zrirap: Úgy értelmezzük, hogy a lehető legnagyobb mértékben magunk termeljük meg a szükséges élelmiszert. Hogy a helyi környezeten belül kielégítsük az egyének és a közintézmények ilyen jellegű igényeit. Ezzel csökkentjük a szénlábnyomot, az élelmiszer pedig összehasonlíthatatlanul egészségesebb és barátságosabb az emberek, állatok és a környezet számára. Az ügy az oktatás növekedésével, az információkhoz való hozzáférés javulásával és a lakosság átlagéletkorának emelkedésével egyre relevánsabbá válik, nem kevésbé. Az embereknek ma választási lehetőségük van; vagy kizárólag az akciókat/árakat nézik, és azt fogyasztják, amit a bevásárlóközpontok és multinacionális vállalatok tálalnak nekik, vagy pedig egy kicsit tudatosabbá válnak, és támogatják az egészséges, helyi és hazai termékeket. Természetesen úgy, hogy tisztában vannak azzal, mennyi pozitívumot von maga után ez (az egészséges környezet megőrzése, helyi, zöld munkahelyek létrehozása, a rászoruló csoportok és saját közösségük támogatása). Úgy gondoljuk, hogy ezen a téren még óriási a fejlődési lehetőség a szélesebb népesség körében az ilyen tudatosság erősítésében. És rajtunk is múlik, hogy sikeresen bemutassuk és képviseljük ezeket a történeteket, és pozitív példával terjesszük az emberek között.
MakroBios Panonija: Végezetül, mi az az egy dolog, ami miatt optimisták, és mi az az egy dolog, ami miatt pesszimisták a fenntartható élelmiszerlánc fejlődését illetően a Muravidéken és/vagy Szlovéniában?
Zrirap: Optimisták vagyunk, mert az emberek egyre inkább tudatában vannak az önellátás és a helyben termesztett ökológiai élelmiszerek jelentőségének. Mind a saját egészségük, mind az ország stratégiai/élelmezésbiztonsága szempontjából ezekben a zavaros időkben, amikor egyre inkább fegyverekkel csörömpölnek, még az EU-n belül is.
Másrészt viszont pesszimisták vagyunk, mert minden esemény arra utal, hogy a mezőgazdasági politikák területén egyre inkább monopolizálódnak a dolgok. E tekintetben attól tartunk, hogy hosszú távon csak néhány nagyobb gazda vagy mezőgazdasági vállalat/társaság marad fenn a piacon, esetleg külföldi tulajdonban, amelyek teljesen tönkreteszik a kis helyi gazdaságokat vagy termelőket, és teljesen monopolizálják a mezőgazdasági piacot és annak irányait.
A projekt társfinanszírozója:
Az ebben a dokumentumban bemutatott véleményekért kizárólag a dokumentum szerzői felelősek, és nem feltétlenül tükrözik a Környezetvédelmi, Klíma- és Energiaügyi Minisztérium vagy az Eko Sklad j.s. álláspontját.
