2024 májusában sikeresen lezárjuk a hároméves „EIP 16.5 Mezsgyék mint a biológiai sokféleség, a szlovén vidék hagyományos és eltűnő kulturális mintázatának megőrzésének, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításának támogatása” projektet, amely a résztvevő szereplők, különösen a mezőgazdasági gazdaságok tudatosítását és oktatását helyezte előtérbe a mezsgyék létrehozásának és fenntartásának fontosságáról és módjairól. Ezek a természetes akadályok kulcsfontosságúak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások javításához és a szlovén vidék hagyományos mintázatainak védelméhez. A mezsgyék, amelyeket cserjék vagy fák lineáris sávjaiként definiálunk, a mezőgazdasági és kulturális táj alapvető elemei, ugyanakkor menedéket nyújtanak számos növény- és állatfajnak, javítják a talaj és a víz minőségét, valamint hozzájárulnak a környezet esztétikai értékéhez.
A Szlovén Köztársaság és az Európai Unió által támogatott projektet több partnerrel együttműködve valósították meg, beleértve a Szlovén Erdészeti Intézetet, mezőgazdasági gazdaságokat és más tanácsadó intézményeket. A gyakorlati megvalósítás során Szlovénia öt helyszínén teszteltük és bizonyítottuk a mezsgyék értékének felismerésére és növelésére szolgáló modell hatékonyságát, ami lehetővé tette a táj ökológiai és gazdasági potenciáljának javítását.
Célunk nemcsak a mezsgyék funkcionalitásának megőrzése, hanem megerősítése is volt, mint a biológiai sokféleség és a természetes élőhelyek művelésének létfontosságú elemei. Innovatív megközelítéssel, amely őshonos és ellenálló növényfajok alkalmazását foglalta magában, a közelgő éghajlatváltozáshoz igazítva, biztosítottuk, hogy a mezsgyék a szlovén mezőgazdaság és természetvédelem szilárd pillérei maradjanak.
A PROJEKT CÉLJAI ÉS ELÉRÉSÜK
A projekt a mezőgazdasági tájban a mezsgyék által nyújtott biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások javítására irányult. A projekt céljai sokrétűek voltak, beleértve a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, a talaj és a víz védelmét, a vadon élő állatok élőhelyeinek biztosítását, valamint a levegő minőségének javítását. A hangsúly a szlovén vidék hagyományos kulturális mintázatainak megőrzésén is volt.
Ezen célok elérése érdekében a projekt magában foglalta egy modell fejlesztését és bevezetését a mezsgyék értékének felismerésére és növelésére, amelyet Szlovénia öt mezőgazdasági gazdaságában teszteltek. Az alkalmazott megközelítések innovatív ültetési technikákat tartalmaztak, mint például a szarvasgombával fertőzött facsemeték használata, több gyümölcsöző és mézelő fajjal kombinálva. Ez a megközelítés a mezsgyék hosszú távú ökológiai és gazdasági potenciáljának javítását célozta.
Tevékenységeket is végeztek, amelyek magukban foglalták a mezőgazdasági gazdaságok oktatását és képzését a mezsgyék létrehozásáról és fenntartásáról, az invazív fajok felismeréséről és eltávolításáról, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások mezőgazdasági gyakorlatba való beépítéséről. A projektben fontos volt a szélesebb nyilvánosság tudatosítása is a mezsgyék biológiai sokféleség és mezőgazdasági táj szempontjából betöltött jelentőségéről.
További tevékenységek közé tartoztak a tereplátogatások, ahol szakértők a gazdaságok tulajdonosaival és más érdekelt felekkel együttműködve megvitatták a mezsgyék létrehozásának és fenntartásának legjobb gyakorlatait. Ezek a tevékenységek hozzájárultak a résztvevők gyakorlati tudásának és készségeinek javításához, ami kulcsfontosságú a mezőgazdasági gazdaságok fenntartható fejlődéséhez és a természeti környezet megőrzéséhez.
A PROJEKT EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI
A kezdeti kutatási-elemzési fázis (felmérések és kiindulási állapot elemzése) után kialakult a mezsgyék térbe helyezésének modellje. Összesen több mint 700 fa- és cserjecsemetét ültettek el mind az öt mezőgazdasági gazdaságban, mint például bodza, berkenye, nyír, cseresznye, fekete ribizli, som, galagonya, almafa, madárberkenye, gesztenye, mogyoró, szeder, házi berkenye, szilva, csipkebogyó és napraforgó. Ezeket a csemetéket azért választották, mert képesek hozzájárulni az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. Ezenkívül az összes mogyoró- és nyírcsemete mikorrhizált volt az őshonos nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) fajjal, ami tovább serkenti a talaj biológiai sokféleségét és növeli a növények termelékenységét. Az ültetések után rendszeresen végeztek védelmi és termesztési munkákat (metszés, öntözés, védelem), és szükség esetén pótolták az elpusztult csemetéket.
A projekt számos pozitív eredményt és hatást hozott, amelyek hozzájárultak a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-funkciók javításához a szlovén vidéken.
1. A biológiai sokféleség javítása: A projekt sikeresen megvalósította a mezsgyék létrehozását és felújítását több helyszínen, ami növelte a különböző növény- és állatfajok élőhelyeinek számát. A felújított és új mezsgyéken különböző őshonos fa- és cserjefajokat ültettek, ami hozzájárult a nagyobb szerkezeti és fajgazdagsághoz.
2. Ökoszisztéma-szolgáltatások: A mezsgyék javították az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint például a talaj és a víz védelmét, az erózió és a tápanyag-kimosódás csökkentését, valamint a vadon élő állatok élelmének és menedékének biztosítását.
3. Együttműködés és oktatás: A projekt aktívan bevonta a mezőgazdasági gazdaságokat és a szélesebb közösséget a mezsgyék létrehozásának és fenntartásának folyamataiba. A képzések és workshopok lehetővé tették a gazdálkodók számára, hogy ismereteket szerezzenek a mezsgyék jelentőségéről és a kezelési technikákról, ami erősítette a helyi tudást és készségeket.
4. A kulturális táj megőrzése: A mezsgyék a hagyományos szlovén mezőgazdasági táj kulcsfontosságú elemei. A projekt hozzájárult e hagyományos struktúrák megőrzéséhez, ami fontos a szlovén vidék kulturális örökségének és identitásának megőrzéséhez.
5. Tudományos és gyakorlati hozzájárulások: A projekt eredményeit dokumentálták és közzétették, ami hozzájárult a mezsgyék jelentőségének szélesebb körű megértéséhez és elismeréséhez. A közzétett tanulmányok és ajánlások más mezőgazdasági gazdaságok és természetvédelemmel, valamint mezőgazdasági tervezéssel foglalkozó szakemberek számára is elérhetők.
A projekt tehát sikeresen elérte a kitűzött célokat, amelyek nemcsak a helyi környezet javításához, hanem a fenntartható gyakorlatok előmozdításához is hozzájárultak a szlovén vidéken.
KÉPZÉS
A projekt keretében képzési programot is tartottunk a mezőgazdasági gazdaságok számára, amely több szegmensre oszlott. A képzés lehetővé tette a mezőgazdasági gazdaságok számára, hogy jobban megértsék és elsajátítsák az invazív fajok azonosításának és ellenőrzésének készségeit, amelyek veszélyeztethetik a helyi ökoszisztémákat. A hangsúly azon is volt, hogy a mezsgyék hogyan járulhatnak hozzá a mezőgazdasági területek gazdasági és ökológiai értékének növeléséhez, beleértve a biológiai sokféleség növelését és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását. Továbbá a képzés ösztönözte a gazdálkodók aktív részvételét a mezsgyék tervezésében, létrehozásában és fenntartásában, ami kulcsfontosságú azok hosszú távú megőrzéséhez és funkcionalitásához.
A formális képzés mellett gyakorlati tudásátadásokra is sor került a terepen, ahol a résztvevők közvetlenül részt vehettek a mezsgyék rendezésében. Ezek az átadások különböző célcsoportoknak szóltak, beleértve a mezőgazdasági gazdaságokat, szakértőket, diákokat és más érdeklődőket, és magukban foglalták a mezsgyék védelmi és termesztési munkáit, a mezsgyék által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat, az élőhelytípusokat és azok védelmét a Natura 2000-ben, valamint a mezsgyék által támogatott növény- és állatvilág fajgazdagságát.
A projekttevékenységeket különböző kommunikációs csatornákon keresztül népszerűsítették, azzal a céllal, hogy a szakmai és laikus közönség széles körét elérjék, ami hozzájárult a mezsgyék megőrzésének szélesebb körű megértéséhez és támogatásához.
INFORMÁCIÓTERJESZTÉS
A projekt során különböző módokon igyekeztünk terjeszteni a mezsgyék jelentőségét és a projekttel kapcsolatos információkat, kiemelve a következőket:
Workshopokat és szemináriumokat szerveztünk, ahol a mezőgazdasági és erdészeti szakemberek megosztották tapasztalataikat és legjobb gyakorlataikat a résztvevőkkel. Ezek az interaktív ülések lehetőséget biztosítottak a tudás és tapasztalatok közvetlen cseréjére, ami tovább hozzájárult a közösség nagyobb bevonásához a projektbe.
Vásárokon is részt vettünk, ahol információs standokat állítottunk fel. Ezeken az eseményeken információs anyagokat osztottunk, bemutattuk a projekt sikereit és oktatási tevékenységeket végeztünk a látogatók számára. Ez kiváló módja volt a mezsgyék jelentőségével kapcsolatos tudatosság növelésének, valamint új támogatás és érdeklődés szerzésének a projekt iránt.
A projektet digitális platformokon, például közösségi médián és elektronikus hírleveleken keresztül is népszerűsítettük. Ezek a platformok lehetővé tették a rendszeres kommunikációt az érdeklődő nyilvánossággal, a projekt előrehaladásáról szóló frissítések közzétételét, valamint a mezsgyékkel kapcsolatos érdekes történetek és sikerek megosztását.
A tudás és tapasztalatok terjesztésére a médiát is felhasználtuk, azzal a céllal, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosságot elérjük. Ezek a tevékenységek a mezsgyék mint a táj fenntartható kezelésének és a természeti örökség megőrzésének kulcsfontosságú elemének megértésére és megbecsülésére irányultak.
PROJEKT PARTNERSÉG
Az EIP 16.5 „Mezsgyék mint a biológiai sokféleség, a szlovén vidék hagyományos és eltűnő kulturális mintázatának megőrzésének, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításának támogatása” projektet sikeresen megvalósítottuk számos partner szoros együttműködésével: dr. Tine Grebenc (projektvezető, Szlovén Erdészeti Intézet), Ajša Alagić (Szlovén Erdészeti Intézet), Polona Vukovič (Szlovén Erdészeti Intézet), prof. Cvetka Kernel (Postojnai Erdészeti, Faipari és Egészségügyi Középiskola), prof. Tamara Urbančič (Postojnai Erdészeti, Faipari és Egészségügyi Középiskola), Janez Gačnik (Jabolko Intézet), Eva Kobe (Notranjski Regionális Park), Matevž Podjed (Notranjski Regionális Park), Maja Košuta (Notranjski Regionális Park), dr. Benjamin Leskovec (Replika Fejlett Megoldások Kft.), Polona Urh (Replika Fejlett Megoldások Kft.), Darja Korelc (Makrobios Panonija so.p.), Karol Vetrovšek (Vetrovšek MG), Tadej Udovč (Udovč MG), Aljaž Bevk (Široko MG), Jani Frank (Andrejevi MG) és Marjana Grčman (Grčman MG). Minden partnernek őszintén köszönjük felbecsülhetetlen hozzájárulásukat és minőségi munkájukat.
A projekt a Szlovén Köztársaság 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programjának M16 Együttműködés intézkedése keretében valósul meg, a 16.5 alintézkedés 4. nyilvános pályázati felhívásának részeként: Támogatás az éghajlatváltozás mérséklésére vagy az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló közös fellépésekhez, valamint a környezetvédelmi projektekhez és a folyamatos környezetvédelmi gyakorlatokhoz való közös megközelítésekhez. A projektet a Szlovén Köztársaság és az Európai Unió társfinanszírozza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, és 2021. május 25-től 2024. május 24-ig tartó időszakban valósul meg. A társfinanszírozás összege 248 605,02 €.
További információk: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a Szlovén Köztársaság Vidékfejlesztési Programja.
